Rendezvényhelyszínek

Híreink

15Sze

Felejthetetlen élmény - Nosztalgia sétahajózás a Dunán

 Budapesti városnézés és sétahajózás a Dunán, hogy a hajózás egész évben élmény legyen! Nyári szezonban motorcsónakázással, őszi-téli szezonban pedig sétahajó bérléssel állunk kedves Vendégeink rendelkezésére.

Részletek>>>

 
02Aug

Motorcsónakázás a Dunán!

 Budapesti városnézés, vízi sportok, rendezvényhajó és privát jacht bérlés. Látta már a várost a vízről, hasította már a vizet szélsebesen a napsütésben? Ha egy felejthetetlen élményt szeretne, mi tudjuk a megoldást! www.motorcsonakazasadunan.hu

Részletek>>>

Főoldal » Aktuális hírek » Hiánycikk lehet a magyar bor

Hiánycikk lehet a magyar bor

2012-08-27 Forrás: www.turizmus.com

 



A megszokottnál harmadával kevesebb bor lehet az idei szüret eredménye, miután a rég nem látott mértékű tavaszi fagykárokat pusztító aszály követte – írta a Napi Gazdaság. Átmenő készletek hiányában - és az exportigények kielégítése mellett - importból kell majd fedezni a hazai kereslet egy részét. A magyarországi szőlőtermés körül ugyanakkor várhatóan idén is megjelennek a külföldi felvásárlók – írta a lap.

A téli és a tavaszi fagykárok, valamint az aszály miatt várhatóan a szokásos 3-3,5 milliónál jóval kisebb, mintegy 2 millió hektoliteres lehet az idén megtermelhető bor mennyisége. A mintegy 600 ezer hektós export mellett ez nem elég a fejenkénti évi 24 literes hazai fogyasztás kielégítésére, az elmúlt évek problémái miatt pedig átmenő készletek sincsenek - figyelmeztetett lapunk érdeklődésére Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. A nagyjából egymillió hektoliternyi hiányt várhatóan importból pótolják.

Utoljára 1985-ben okozott akkora kárt az ültetvényekben a téli fagy, mint az idén. A korábban megszokott termés harmada várható például az ország 65-82 ezer hektár közötti szőlőtermő területének 30 százalékát adó kunsági borvidéken, de komoly károkat szenvedett a hajós-bajai borvidék is. A terméskiesés mellett az a legnagyobb probléma, hogy a fás részek is károsodtak, így az idei hideg még jövőre is érezteti majd hatását. A húsvét környéki fagy szinte minden borvidéken okozott több-kevesebb kárt, azóta pedig a helyi viharkárok, jégesők vezettek helyenként terméskieséshez.

             

A tartós szárazság és a légköri aszály lassan a mélyen gyökerező szőlőültetvényeken is érezteti hatását. Elsősorban a fiatal, illetve a teraszosan vagy kisebb termőrétegbe telepített ültetvényeket károsítva, mintegy 10-15 százalékkal tovább mérsékelve a várható termést - mondta a Napi Gazdaságnak Horváth Csaba. Hiányzik a szokott mustmennyiség, a csapadékhiány miatt könnyebbek a fürtök. A közép- és késői érésű fajtákon azonban segíthetne némi csapadék, akár még egész tisztességes szüret is lehetne - véli a főtitkár. Idén ismét korábban kezdődött a szüret a szokottnál - már leszedték a korai fajtákat, a Csabagyöngyét és az Irsai Olivért -, és a 2009-es 40-50 forintos kilogrammonkénti árhoz képest a mostani 170 forintos átlagárra elvben nem panaszkodhatnak a termelők; ám még így is veszteségesek lehetnek, mert a terméskiesést és a költségeket csak korlátozottan tudják érvényesíteni a fogyasztói árban.

Mivel az egész régióban hasonló károk érték a szőlőültetvényeket, várhatóan idén is a piac meghatározó szereplői lesznek a külföldi, azaz a cseh, szlovák, sőt olasz felvásárlók. Elsősorban az illatos fajták, azaz az irsai, a cserszegi fűszeres és a szürkebarát iránti kereslet lehet élénk, felhajtva az árakat. (A szőlőtermelők elsősorban az általuk kínált magasabb ár és a készpénzes vásárlás miatt részesítik előnyben e kereskedőket.) A hazai terméskiesés miatt várhatóan élénk lesz a belföldi borvidékek közötti forgalom is: a kunsági feldolgozók például valószínűleg felszívják majd az elmúlt években túlnyomórészt értékesítési gondokkal küzdő egri gazdák termését is. A felvásárlás is korlátozott azonban a hazai feldolgozók, borászatok likviditáshiánya miatt, ráadásul egy bizonyos árszint elérése után már jobban megéri számukra az olcsó importborral házasítani a termésüket, hiszen a hazai fogyasztók elsősorban az ár alapján döntenek.

Közvetlen értékesítéssel ugyan kismértékben kompenzálható a felülről korlátos fogyasztói ár miatti veszteség, de ez csak a kisebb borászatok számára járható út, a közepes és nagy cégek által előállított mennyiséget képtelenség így eladni. A szőlőtermelők és borászok számára az sem igazán járható út, hogy az elsősorban prémium borokra beállított ültetvényeken kisebb ráfordítással olcsóbb borokat termeljenek, a csúcsborok ugyanis mindössze 5 százalékát adják az ország terméskínálatának.

A tőkeerősebb termelők, borászatok az utóbbi években ugyan jelentős beruházásokat hajtottak végre, de a nemzetközileg is versenyképes technológia mögül hiányzik az alapanyagháttér, illetve az a több évre szóló szakmaközi megállapodás, ami az árakat rögzítve kiegyensúlyozottá tehetné a termelést. A legtöbb jól működő borászat inkább a saját termelésű szőlő feldolgozása mellett teszi le a voksát, és ritka az integrációs termelés irányába mutató kezdeményezés - mutatott rá Horváth Csaba. Hosszabb távon a gazdaságosan és biztonságosan működtethető ültetvények létrehozását célzó szerkezetátalakítás jelenthet megoldást, ám azt egyelőre nem tudni, hogy 2014 után is megmaradhat-e az ezt támogató uniós forrás. Az is nehezíti a hazai szőlőtermelés versenyképessé tételét, hogy szinte egyáltalán nem adottak az öntözés kiépítésének feltételei, sőt: a vízkivételi és vízdíjakkal inkább elveszik a fejlesztéseken gondolkodók kedvét. A 29 millió eurós idei szerkezetátalakítási keretet erősen túligényelték a hazai termelők, mintegy 2300 hektárra szóló 700 kérelmet el is kellett utasítani forráshiány miatt. A világfajták mellett elsősorban az egyes borvidékekre jellemző fajták telepítéséhez kértek támogatást az érintettek. (Napi Gazdaság)